Keveréshez szükséges információk
Általános
Megfelelő minőségű keverést megfelelő minőségű alapanyagból lehet készíteni. Nincs szükség nagy értékű eszközökre, közepes minőségű hangszerekkel is elérhető a kívánt eredmény.
Elektromos hangszerek (pl. gitár, basszusgitár), ének, dobok és más akusztikus hangszerek esetén tömörítetlen hullámforma fájlokat (wav) kell átadni. Elektronikus hangszerek esetén (pl. szintetizátor), ha létező hangszer modellezéséről van szó (pl. hegedű) akkor MIDI, esetleg wav fájlok is használhatók.
Minden hangszert külön sávon kell rögzíteni. Mono hangszerek (pl. gitár, basszusgitár, ének) mono sávra kerüljenek. Elektronikus hangszerek kerülhetnek sztereó sávra, ha az a sound része (pl. hammond).
Külön sávként kell gondolni az azonos hangszer által játszott, de eltérő funkcionalitású részekre (pl. harmónia, szóló, clean).
Stúdió minőségű keveréshez nem használhatók a próbateremben térmikrofonnal rögzített teljes zenekaros felvételek. A felvétel során ügyelni kell arra, hogy minél kevesebb zaj kerüljön a felvételre (pl. húrzaj, környezeti zaj)
Fontos, hogy a sávok ne tartalmazzanak effektezést, mert az jelentősen szűkíti a keverési lehetőségeket. Keveréskor a sávokat egy egységes egésszé kell kovácsolni, és ha már felvételkor megszületnek bizonyos döntések, akkor azt a későbbiekben már csak korlátozottan lehet korrigálni. Tehát legjobb a hangzással kapcsolatos döntéseket a keverési fázisra hagyni.
A sávok PEAK-ben mért értéke a leghangosabb részeknél se menjen -6dB fölé. A megfelelő jel-zaj viszony és dinamika elérése érdekében a jelszint ne legyen túl alacsony sem. A sztereó sávok középre legyenek panorámázva.
Ahol csak lehetséges, érdemes elküldeni a DI (Direct Input) sávokat, mert segítik az esetleges szerkesztést, illetve más hangzások is megvalósíthatóak velük.
Minden hangsáv kezdete elvágólag illeszthető legyen egymás alá, ezzel minden hangszer azonnal a helyére kerül. Tehát ha például az 5. ütemben minden hangszer egyszerre lép be, akkor a sávok kezdetét ugyanabba a pozícióba igazítva ez így is fog megtörténni. Ez egyben azt is jelenti, hogy a fájlok többnyire azonos időtartamúak. A mono wav fájlok egymáshoz viszonyított mérete a lemezen megegyezik, és ugyanez igaz a sztereó sávokra is. A sávok ilyen módon történő biztosítása DAW-ban a kezdő és végpontok kijelölése után általában egy „Export Stems” menüponton keresztül érhető el.
A sávok nevei beszédesek legyenek, tehát például a „Track 38” nem megfelelő. A „Bass Intro”, „GTR L”, „VOX Harm” a követendő elnevezés, ami utal a hangszerre (pl. GTR - gitár), szükség esetén az elhelyezésre (pl. L - left), illetve a funkcióra (pl. Harm - harmónia).
Hasznos lehet a zenekar saját elképzelésének bemutatása egy mellékelt hangfájlban.
A wav fájlok lehetőleg 48 kHz/24 bit formátumúak legyenek.
Szükséges megadni továbbá a dal tempóját, illetve tempóit a leírásban és/vagy egy tempo map fájlban. Hasznos lehet az előjegyzés, illetve előjegyzések megadása is ha ismert. Ennek szerepe az esetleges hangmagasság-korrekció megfelelő megvalósítása.
Dobok
A dobokat két módon lehet felhasználni: MIDI és élő dob. Elektronikus dobok (pl. Roland TD-20) rögzíthetők MIDI-ben, illetve hullámformaként (csatornánként). A MIDI hasznos lehet ebben az esetben is.
MIDI dobok
Tipikusan abban az esetben fordul elő, ha nem áll rendelkezésre dobfelszerelés, dobos, vagy rögzítési lehetőség.
A dobok rögzítése ilyenkor MIDI-ben történik. Az eltérő dobtérképek (MIDI map) miatt általában külön egyeztetést igényel, hogy a MIDI fájlban melyik hang melyik hangszer melyik artikulációját jelenti. A legjobb ezt előre megadni.
Akusztikus dobok
Ideális esetben minden hangszer közeli mikrofonozással kerül rögzítésre. A gyakorlatban ez többnyire nem oldható meg, így a közelítő elvárás ezzel kapcsolatban az, hogy a lábdob, a pergő, a tomok, a hi-hat kapjon közelmikrofont (mono), az overhead-ek pedig egy mikrofon párt (sztereo). Ha van lehetőség további mikrofonok elhelyezésére, akkor kapjon a ride, a china, illetve a hangsúlyosan használt hangszerek. Minél több egyedi sáv biztosítása csökkenti a keverés időigényét és növeli a minőségét.
A közeli mikrofonokat úgy kell elhelyezni, hogy minél kevesebb legyen az átszivárgás (bleeding) más hangszerből.
Szoba mikrofonozásra (room) akkor van szükség, ha megfelelő az akusztikai környezet. Ilyenkor akár három room sáv is készíthető: közeli (near), távoli (far) és mono.
A rögzíteni kívánt jelnek megfelelő típusú (pl. dinamikus, kondenzátor, ribbon) és karakterisztikájú (cardioid, omni) mikrofont érdemes választani. Mikrofonozással kapcsolatban hasznos lehet szakértő (recording engineer) segítségét kérni.
Az akusztikus dobok rögzítése erőforrásigényes feladat (hardver, szoftver, szakértelem), ezért sok esetben akkor is érdemes MIDI dobot rögzíteni, ha egyébként más feltételek biztosítottak.
Basszusgitár
A basszusgitár lehetőleg DI változatban kerüljön átadásra. Kevésbé torzított esetben átadható erősített formában is (a DI ekkor is hasznos). Ilyenkor közelről kell mikrofonozni a hangszórót, hogy minél kisebb legyen a ládahang (ami egy rezonáns hangösszetevő), és az akusztikai környezet visszaverődései ne befolyásolják a rögzített hangot. Érdemes lehet izolációs ládát használni, ha rendelkezésre áll, illetve hangelnyelő anyaggal meggátolni a zavaró visszaverődéseket.
Erősen torzított basszusgitár esetén a DI sáv szükségessége megnő, mert minél torzabb a jel, annál kevésbé kezelhető könnyen.
A basszusgitár rögzítéséhez ajánlott DI-box használata, ami lehetővé teszi a DI jel rögzítését is, de játék közben a beállított hangzással hallható a hangszer.
A DI sáv azért is fontos, mert a próbán, koncerten, vagy felvételkor jónak ítélt hangzás az esetek nagy részében nem megfelelő keveréskor a megfelelő eredmény eléréséhez. Érdemes a hangzás alapvető tulajdonságait keveréskor beállítani. Ehhez olyan erősítő modellek állnak rendelkezésre, mint pl.: Gallien-Krueger, Ampeg, SansAmp, Darkglass.
A felvételi jelszint PEAK értéke ne menjen -6dB fölé a legerősebb pengetéskor sem.
MIDI basszusgitár is használható, ekkor a MIDI sávra van szükség.
Elektromos gitár
Szinte teljesen megegyezik a basszusgitárnál írtakkal. Az elektromos gitár lehetőleg DI változatban kerüljön átadásra. Kevésbé torzított esetben átadható erősített formában is (a DI ekkor is hasznos). Ilyenkor közelről kell mikrofonozni a hangszórót, hogy minél kisebb legyen a ládahang (ami egy rezonáns hangösszetevő), és az akusztikai környezet visszaverődései ne befolyásolják a rögzített hangot. Érdemes lehet izolációs ládát használni, ha rendelkezésre áll, illetve hangelnyelő anyaggal meggátolni a zavaró visszaverődéseket.
Erősen torzított elektromos gitár esetén a DI sáv szükségessége megnő, mert minél torzabb a jel, annál kevésbé kezelhető könnyen.
Az elektromos gitár rögzítéséhez ajánlott DI-box használata, ami lehetővé teszi a DI jel rögzítését is, de játék közben a beállított hangzással hallható a hangszer.
A DI sáv azért is fontos, mert a próbán, koncerten, vagy felvételkor jónak ítélt hangzás az esetek nagy részében nem megfelelő keveréskor a megfelelő eredmény eléréséhez. Érdemes a hangzás alapvető tulajdonságait keveréskor beállítani. A beállításhoz olyan erősítő modellek állnak rendelkezésre, mint pl.: Mesa Rectifier, Peavey 6505, Driftwood Purple Nightmare, PRS Archon, Marshall JCM 800.
A felvételi jelszint PEAK értéke ne menjen -6dB fölé a legerősebb pengetéskor sem.
Ha több gitársáv van, akkor azokat egyenként rögzíteni kell. Például két gitársáv esetén (bal és jobb), még ha végig ugyanazt is játszák, kétszer kell rögzíteni. Az egyik gitársáv megduplázása és másik oldalra helyezése után nem lesz belőle két gitár. Doubler effekt használata sem segít, mert fázis problémákat okoz. Tehát ez a munka nem spórolható meg.
Szintetizátor
Szintetizátor rögzíthető MIDI és wav formátumban is. Általában érdemes a MIDI sávot is mellékelni a szükséges információk megjelölése mellett (VSTi és preset neve, esetleg modellezett hangszer).
Ének
Minden énekszólamot külön kell rögzíteni. Ugyanez igaz az eredeti és annak megerősítésére szánt (akár csak bizonyos szakaszokban) sávokkal is.
Az ének felvételekor fontos figyelni az akusztikai környezetre. Ügyelni kell arra, hogy minél kevesebb visszaverődés kerüljön felvételre. Ha lehetséges, akkor énekfülkét (vocal booth), vagy ernyőt (vocal recording panel) kell használni. A mikrofon lehetőleg rögzített pozícióban legyen.
A mikrofon be- és kikapcsolása, vagy a felvétel gomb megnyomása, illetve az ének között egy rövid szünetet kell tartani, hogy az esetleges kattanás eltávolítható legyen keverés előtt.
Egy-egy éneksávot érdemes ugyanazon a napon, minél rövidebb időkereten belül rögzíteni, mert bizonyos esetekben meghallható, hogy a felvétel nem ugyanakkor készült. Vissza kell hallgatni, és szükség esetén újra rögzíteni.